ANITY @ BARBADOS XII.
Gasztronómia
Amit Barbados gasztronómiájáról előzetes információgyűjtésünk során megtudtunk az kevesebb volt, mint nem elég. Az útkönyvek ugyan írtak a flying fish-ről, a food truckok-ról de a közelében sem jártak mindannak, amit Barbados kulináriák terén fel tud mutatni.
Imádom a fűszeres, csípős ételeket és hál’ istennek a barbadosiak is. A konyhájuk egyébként sajátos egészet alkot, melyen érezhetőek az Afrikai, Indiai és Brit jegyek, ami tulajdonképpen tökéletes összefonódása az indiai currynek, a karib-tengeri szigetvilág vízi és szárazföldi élőlényeinek és a trópusi gyümölcsöknek.
A meghatározó fűszer egyértelműen a curry. Ennek minden árnyalatát használják, de legszívesebben és leggyakrabban a feketét vagy a legcsípősebb zöldet. A különféle húsok mindig ilyen szaftban tűnnek fel, de a rizshez is kerül belőle, melynek eredményeképpen az étkezés végére patakokban folyt a könnyünk általában mindig.
A helyiek leginkább csirkét esznek csirkével. A csirke elkészítésének módja valami egészen elképesztő folyamat lehet, ugyanis olyan csirkedarabokkal találkozhatsz egy-egy adag ételben, amelyet még soha életedben előtte nem láttál. Ez azért lehet, mert ők nem darabolják a csirkét – szárnya, combja, mell, stb. – hanem kb. felrobbantják. Kevesebb munka, nagyobb darabok, nagyobb adagok, de nagyon nagyon finom. Mi most is – mint mindig – próbáltunk olyan helyeken enni, ahol a helyiek. Amikor sikerült, akkor aztán akkora adagokat kaptunk, amivel nem tudtunk megküzdeni. Reggelire többször ettünk Fish vagy Beef Rotit. Ezek tulajdonképpen ugyanolyan curry szószos csirkék vagy marhák, mint amit vacsorára szolgálnak fel az éttermekben, csak itt egy burrito-szerű szendvicsben találhatóak meg a hatalmas darab húsok főtt krumpli társaságában. Ilyen meleg és hideg szendvicseket és pékárukat a benzinkutakon lehet találni. Minden nagyon friss és nagyon finom, mindig.
Gastronomy
What we had learned about the gastronomy of Barbados during our preliminary info collecting was less, than enough. Guide books did write about flying fish and food trucks but they were not even close to what Barbados can provide on fields of culinary.
I love spicy and hot meals, thank God so do Barbadians. Their couisine forms a pecióuliar total in which one can feel the African, Indian and British signs, which is a perfect interlocking of the Indian curry, the terrestial and aquatic species of the Caribbean and the tropical fruits.
The determining spice is evidently the curry. They use every shade of it, but most often and most preferredly the black or the hottest green. The different meats always appear in curry sauce but it’s also given to rice, as a result of which our eyes were brimming with tears by the end of every meal.
Locals principally eat chicken with chicken. Making a chicken meal must be some amazing process, as you can meet such pieces of a chicken in your plate what you have never seen earlier. It may happen because they don’t disjoint a chicken into parts – wings, legs, breast, etc. – but practically speaking blow it up. Less work, bigger parts, bigger portions, but very, very tasty. we – as always – tried to eat at places where the locals go. When succeeded we got so big portions we couldn’t defeat. For breakfast we often had Fish or Beef Roti. these are the same chicken or beef meats in curry sauce what are served for dinner in restaurants, buti n this case the giant pieces of meat can be found in a burrito-like sandwich in the company of cooked potato. Such hot and cold sandwiches and rolls are sold at gas stations’ minimarts. everything is very fresh and very delicious, always.
Néhány étteremben elköltött vacsora után éreztem az erőt, hogy esetleg mi is tudunk csinálni hasonlóan szuperfini vacsit a tökéletes szabadtéri konyhánkban. Hiszen minden, ami kell, az megvan: curry, csirke, rizs, zöldség, gyümölcs és minden helyi. Megpróbáltuk, egész jól sikerült!
After some dinners in restaurants I felt the force that we may have been able to make a super-tasty meal in our perfect, open-air kitchen. After all we had everything needed: chicken, curry, rice, vegetables, fruits, all of them local. we tried it, with a rather good result!
A halak. A halak isteniek, viszont nagyon óvakodj a turista-csalogató – túldíszített, túlterített, túl fényképes-étlapos – helyektől, mert azok egy normál adag halnak a negyedét szolgálják fel, nem is túl frissen. A legjobb hely, ahol halat ettünk az az Oistins-i halpiacon található kis bódé, melyben az egyszemélyes chef, pincér és társalkodó egy öreg néni, egy igazi big mama. Ilyen helyeken a flying fish mindig friss – háhá, ez rímelt – de bármilyen halat ehetsz, minden isteni. Oistins-ba küldi péntek este egyébként minden barbadosi vendéglátó a turistáit enni és mulatni. Ez a halászfalu péntek este átváltozik egy Siófok jellegű hellyé, melyet ellepnek a turisták. Annyi fehér embert nem láttunk egész ott tartózkodásunk alatt, mint azon az egy estén. Nekem nem jött be a hangulat, túl mesterkélt volt, de mindenképpen érdemes megnézni.
Fishes. Fish foods are marvelous, but beware of the tourist-luring – over-decorated, over-set places with photo-decorated menus, as at these restaurants only a quarter of a normal portion of fish is served, and it is not necessarily fresh. th ebest place where we had fish was a boot hat the fish market at Oistins, where the all-in-one chef, waiter and companion is an old lady, a real „big mamma”. at these places the flying fish is always fresh – haha, that was almost an assonance – but you can eat any kind of fish, all of them are all aces. Speaking of Oistins, every Barbadian landlord sends his guests to Oistins on Friday nights to eat and to have a right royal time. This fishing village transforms into a Siófok-like place which is jammed by tourists. We didn’t see as many white people during our whole stay than there at Friday night. I didn’t make it, it was too mimic, but it did worth a visit.
Mivel Barbadoson rumot és sört állítanak elő, így természetesen mindenki ezt a két italt fogyasztja, de jellemzőbb a sörfogyasztás – erről egy következő posztban részletesebben. Mi csak egy helyi márkás rumpuncsot vettünk, de az is bikaerős volt, képzelem milyen lehet a rum maga.
As rum and beer are produced in Barbados everybody drinks them, of course, but beer consuming is more typical – more details to come in a later post. We only bought a local RTD (ready-to-drink, pre-mixed, bottled) rumpunch, but that was also strong like hell. I can imagine what the rum itself was like…
Arra lettünk figyelmesek pár nap után, hogy mindegy mit eszel egy-egy étteremben mindenhez kiraknak egy szószt. Először nem tudtuk, hogy mi ez, de miután egyszer megkóstoltuk és tüzet okádtunk, nagyon rákaptunk. Ez egy helyi sajátosság. Paprika szósz tulajdonképpen, de olyan csípős, hogy azt elmondani és leírni sem lehet. Az erős pista és kakasos szósz ehhez képest sehol sincsen! A Bajan szósz sárga – mi csak ezt mertük kipróbálni – és piros változatát egyébként a szupermarketekben is meg lehet vásárolni fél literestől az 5! literes kiszerelésig különböző féle gyártók és árak között válogatva. Fogalmam sincs, hogy mégis minek valakinek ebből 5 liter!? Képtelenség elhasználni – szerintem. Különféle színű paprikák, zöldségek, mustár és ecet a szósz alkotóelemei egyébként. Fűszerekből és campbell konzervekből nincs hiány a szupermarketek polcain… Valamint mindenből van minden mentes, kosher, stb.
After a few days we realised that whatever you eat a certain sauce is served with it. at first time we didn’t know what it was but after tasting it (and breathing fire) we took to it. It’s a local speciality. It is a hot pepper sauce but so hot one can’t describe. The „Erős Pista” (Hungarian hot paprika sauce) and the „Rooster sauce” (Sriracha sauce) is nowhere compared to it! The two variants of the Bajan Sauce – the yellow (we dared to taste only this one) and the even hotter red one – are sold also at supermarkets in different size bottles from 0,2 l to 5(!) liters, you can choose from different producers and price-levels. I can’t imagine why anyone would need 5 liters of it?! There’s no chance to use it up – by my opinion. For that matter, the ingredients of the sauce are different types of paprikas, vegetables, mustard and vinegar. There’s no short supply of spices and campbell tins on the shelves of the supermarkets… And there’s a whatever-free, kosher, etc. version of everything.
Trópusi gyümölcsből nincs hiány, hatalmas breadfruit-ok lógnak a fákról, melyet a helyiek köretként fogyasztanak csirkéhez, halhoz, mindenhez. Krumpliszerű állaga, picit édeskés, száraz íze miatt közkedvelt étek. A majmok mangót falatoznak a fákon, amiből annyi van, hogyha mindet csak félig rágják meg – ez a bevett szokás – akkor sem kell aggódniuk, hogy nem marad majd holnapra. A zöld színű mangó és a banán egyaránt alkalmatlan emberi fogyasztásra, meg kell várni míg besárgulnak. Annál inkább a zöld színű kókuszdió leve. Bridgetown-ban sétálgatva lettünk figyelmesek egy utánfutóról árusító bandára, akik hatalmas machetekkel nyesték le a kókuszok tetejét és árulták a kókuszt a leve miatt. Természetesen én is kértem egyet, de az ízét nem tudnám mihez hasonlítani, kókusz íze nem volt, az tuti.
There’s no short supply of tropical fruits, either. Big breadfruits are hanging on trees which is eaten by locals as a side dish for chicken, fish, everything. Having a potato-like consistency and a bit sweety, dry taste it’s a very popular food. On the trees monkeys are eating mangos of which there is so many that if they have only the half of each fruit – which is a habit among these animals – they don’t have to be afraid that there wouldn’t be enough for the next day. Neither the green mango nor the banana is suitable for human consumption, you have to wait until they turn to yellow. But you can have the juice of the green coconut! strolling up and down in Bridgetown we came across a gang selling its goods from a trailer, they lopped off the top of the coconuts with a machete and sold the coconuts for its juice. Naturally I also asked for one, but can’t compare the taste of it to anything. It didn’t have coconut taste, that’s for sure.
A buszmegállók és az iskolák környékén tűnnek fel a hűsítőt árusító biciklis kofák. 10-20 féle szörpből lehet választani, melyet jégkására öntenek – mivel ugye 30 fok van nonstop. A jelszó, minél édesebb, annál jobb! Ha jót akartok, óvakodjatok a Maubi ízesítéstől!
Around bus stations and schools you can meet the mobile vendors by bycicles offering refreshment drinks. The buyer can choose from 10-20 syrups which is poured onto crushed ice – as it’s 30 degrees outside always. The password is „the sweeter the better”! But be aware of the Maubi flavour!
A helyi gyorsétterem a Chefette. Van még Subway, Burger King és KFC is, de a helyiek utóbbi hármat messze kerülik, ugyanis – mint mondják – a KFC jelentése az ő olvasatukban: Keep From Chafette! J Természetesen kipróbáltuk. Semmilyen, gyorséttermi burger, szokásos.
The local fast-food restaurant is Chefette. Subway, Burger King and KFC are also present but the locals keep off of them, as they say KFC for them means „Keep from Chefette”! J We tested Chefette, of course. Nothing special, the usual fast-food burger.
Kötelező éttermek:
- St. Peter, Mullins Bay, Highway 1B – Bombas Beach Bar, Restaurant (közvetlen tengerpart, öntörvényű rasztafári tulaj, aki, ha úgy tartja kedve vacsora készítés közben elmegy úszni egyet a teknősökkel, afrikai gyökerekkel rendelkező pincérnő gyönyörű törzsi ruhákba öltözve, Bombas Curry-t rendelj!)
- St. Peter, Speightstown, Orange Street, BB26025 – La Bouche (tengerpart, barátságos, érdeklődő háziasszony, halat rendelj!)
Must visit restaurants:
- Bombas Beach Bar & Restaurant, St. Peter, Mullins Bay, Highway 1B (right ont he beach and a self-determinig owner who, if he likes, goes swimming with the turtles during dinner time, a waitress with african origins wearing beautiful tribal dress, order Bombas curry!)
- La Bouche, St. Peter, Speightstown, Orange Street, BB26025 (on the promenade, friendly, inquiring landlady, order fish „Sunday brunch”)
