RED CANYON
Ez a tavaszi nyaralás jól megalapozta a nyárelő hangulatot és a bőröm barnasága is magáért beszél…
Eilat-ban abszolút nyár volt március idusán (amikor ott voltunk), ahol egyébként a kopár sivatag megannyi látnivalóval kecsegtet. Sokfelé kirándultunk, de számomra az egyik legszebb és legmeghatározóbb élmény a Vörös kanyon volt. Az izraeli “hasonmása” az amerikai Utah-ban van, ahol még sajnos nem voltam – az egy nagy álom – de ez annak tényleg a kistestvére. Elképesztő árnyalatú, méretű, formájú sziklák között sétálhatsz a folyómederben és mászhatsz fel a hihetetlenül meredek köveken, ott, ahol már út sincs. És ez most komoly! Jó, persze, nem lenne muszáj a fekete – vagyis legnehezebb – túraútvonalat választani, de ha már ott vagyunk ugye… A lényeg, hogy mindkét kezedre és mindkét lábadra szükséged lesz a mászásban és ha kicsit is tériszonyod van, akkor ne menj a fekete úton! Ja, és menj zárt cipőben! Hihh, én nem tettem.
Korábbi posztomat az izraeli útról itt találod!
THE RED CANYON
This spring holiday established the pre-summer mood and the tan of my skin speaks for itself. It was absolute summer in Eilat in the middle of March, where the barren desert gives hope of a lot of attractions. We wandered a lot but for me one of the most beautiful and most determinative experience was the Red Canyon. The American counterpart of this canyon in Israel is in Utah, where unfortunately I haven’t been yet – that’s one of my dreams -, but, honestly, this is the little brother of that. You can walk among unbelievable shades, shapes and dimensions of rocks in the wadi (dry river bed), you can climb up to incredibly steep rocky slopes where there’s no path. I mean it! Ok it’s not necessary to choose the hardest, black trail, but if you are there… The most important is that you will need both legs and both hands to be able to climb up and if you have a bit of agoraphobia please don’t go on the black trail! And wear hiking shoes! I didn’t…
You can find here my previous post about this holiday!
