A SZÁRNYASZEGETT MADÁR KÉPTELEN REPÜLNI?
Valószínűleg nem mindenkinek van szüksége szerelemre és társra.
De akkor mégis mi értelme van az életnek?
Úgy szeretném megérteni a örök agglegény pasikat, esküszöm. Csak mondjátok el, hogy mi a titok nyitja. Nem kell elszámolniuk semmivel, nem kell alkalmazkodniuk senkihez, kizárólag saját magukról kell gondoskodni, nem kell kitárni szívüket-lelküket, hogy aztán meg esetleg pofára essenek, nem kell “kerülgetniük” egy lakótársat, nincs rizikófaktor, nem kell ugyanazt a nőt hazavinni minden este. Ezek annyira nagy dolgok? Vagy nem csak ennyiben merül ki a történet? Mi lesz, ha megöregszenek? Egyedül, akkor is? Gyerek, unoka, család nélkül. Hmmm, szerintem nem túl vicces. De tényleg szeretném megérteni.
ARE THE BIRDS WITH BROKEN WINGS UNABLE TO FLY ?
Probably not everybody needs love and companion.
But then, what’s the point of life?
I really would love to understand the eternal single type of guys, I swear. Please, just tell me what the secret is. They are not accountable, they don’t have to adapt themselves to anyone, they only have to take care of themselves. They don’t need to open their hearts, their souls, that maybe leads to fail. They don’t have anybody getting in their ways – like a roommate, there isn’t any risk factor, they don’t have to take home the same woman every night. Are these really so important and big things in life? Or the story isn’t ending like this? What happens when they grow older? Alone, even then? Without child, grandchild and family. Hmmm, I think it’s not very funny. But I really want to understand.
Képek: PeterLendvaiPhotography
RUHA / DRESS – NANUSHKA
NAPSZEMÜVEG / SUNNIES – ZERO UV
KÖRÖMLAKK / NAILS – L’ORÉAL
3 thoughts on “A SZÁRNYASZEGETT MADÁR KÉPTELEN REPÜLNI?”
Comments are closed.
Kedves Anita!
Röviden nem lehet leírni, hogy egy pasi(nő) miért van egyedül, nem feltétlenül kell szándékosságra gondolni.
Minden a lélekben kezdődik és minden a kézzel fogható életben mutatkozik meg eredményképpen.
Ez egy hosszabb kifejtést is megérne… nem részletezném most..
Talán a legegyszerűbb megérteni/elfogadni, hogy nem vagyunk egyformák.
Bár tökéletesen igaz Rám amit írtál, és elgondolkodtató.. de.. elmondom Neked miért nincsen senkim (még) és miért nem zavar amit leírtál:
Tudom kit szeretnék.. és nem alkuszom meg…
Lehet azért jött ki belőled ez az írás, mert egy olyan pasiba tetted a bizalmadat aki egy “bögre” volt, csak nem vetted észre, hogy Te “Kristálypohár” vagy…
Ajánlom figyelmedbe: Pauli Suutari – A Suutari – levelek című könyvét..
Üdvözlettel:
Scott Turner
Kedves Scott,
Köszönöm, hogy elolvastad, elgondolkodtál rajta és leginkább azt, hogy le is írtad a saját álláspontodat, ami valljuk be tökéletesen érthető a te megközelítésedből. Ha van egy magasztos, kitűzött cél, az majdnem minden eszközt képes szentesíteni, illetve gyanítom, hogy a hozzá vezető utat is, bár kérdés az, hogy milyen messze van és mennyire elérhetetlen a célszemély?! Remélem, hogy nem az és előbb vagy utóbb beteljesedik a boldogságod a saját “Kristálypoharaddal”!
Köszönöm még egyszer. Sokat jelent!
A könyvet pedig megnézem! 🙂
Üdvözlettel:
Abonyi Anita
Kedves Anita!
A “célszemélyt” a Teremtőre bíztam. Tudom és hiszem, akkor érkezik, amikor eljött az ideje.
“Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között.”
(Márai Sándor: Eszter hagyatéka)
..és amíg “várakozom” addig fejlődöm és változom..
Köszönöm szépen, viszont kívánom Neked is! 🙂
ui.: remélem tetszett a könyv..
Üdv.
Scott Turner