SZÜRKE
Ez az írás is – mint az előző kettő – a férfi típusokról fog szólni. A fekete után, most a szürke jön, aztán pedig a saját színünket fejtegetem picit…
Létezik arany középút. Férfiakban is. És ez kell valakinek? Bárkinek? Miért nem alkuszunk meg a szürkével és kínozzuk magunkat a fekete és fehér szorításában egész életünkön keresztül?
És van arany középút. A szürkék. A szürkéknek rengeteg árnyalata ismert, és nem, nem a könyvről beszélek. Az emberek 80%-a biztosan egész életében szürke volt és nem is vágyik többre, másra. Nincs is ezzel semmi baj. Egy sima, egy fordított. Férfi, nő. Vonzódnak egymáshoz, férj-feleség lesznek és gyerekeket csinálnak. A lényege a megszokás, az az állapot, amikor sem a fekete sem a fehér nem dominál. A kapcsolat jól működik és kész. Semmi izgalom, nincs aggodalom, nincs félsz, megnyugvás van. Így szuperül le lehet élni egy életet. Szeretetben, szerelemben.
Lehet, hogy ostoba dolog fekete vagy fehér lenni és mindig a különlegeset, az „úgysem elég jó”-t keresni. Valószínűleg hülyeség kibúvót keresni egy éppen már jól működő kapcsolatból, vágyni a szikrát, az isteni részecskét, azt a fűszert, amitől azt érzed, hogy ez más, mint a többi és olyan fekete. Ez csak a tied, ez a tökéletlen tökéletes, ami csak számodra adatik meg. Ha világ életedben ezt keresed, lehet, hogy sosem leszel boldog és sosem lesznek gyerekeid. Lehet egy társad, aki feketéből vagy fehérből beszürkül. A kérdés az, hogy te is be tudsz e vele. És nem fogsz e mindig vágyni a feketére… Kérdés, hogy a fehértől vagy a feketétől jutott el ideáig a szeretett alfahím. Ha megkapod az áhított feketét, akkor már csak az a kérdés az, hogy vele együtt lehet e élni? Képes e rá? Képes e rá veled?
Folytatása következik a női színnel jövő héten!
Mint mindig, most is kiváncsi vagyok a véleményetekre. Kommentáljatok!
GREY
This writing is also – as the previous two were – about the man types. After the black, the gray is the next one, and then I will discuss our (female) own colours …
There is a golden mean. Even in men. And is there somebody who needs it? Anyone? Why don’t we compromise with grey and why do we torture ourselves in the grip of the black and the white in our whole lives?
And there’s the golden mean. The greys. So many shades of grey is well known, and no, I don’t speak about the book. 80% of humans are grey in their entire life and they don’t want anything else, anything more. There’s no problem with it. Knit one, knit purl. Man, woman. They are attracted to each other, will become husband and wife and will have children. The point is the routine, the state when nor the black neither the white dominates. The relationship works well and that’s it. No thrill, no worries, no fear, just relaxing. A life can be lived like that. In fondness, in love.
It may be silly to look for the black or the white and search for the difference, the „not-good-anyway. Most probably it doesn’t make sense to try to find a loophole from a relationship working well already, to wish for the sparkle, the divine particle, the spice because of which you feel that this is something different. This is all yours, this imperfect perfect which is given solely to you. If you are seeking this in your whole life maybe you’ll never be happy and you’ll never have kids. You may have a partner who turns from black or white to grey. the question is whether can you turn with him also. And whether you won’t long for the black. The question is that the loved alpha male got here from black or white. If you get the aspired black the question is wheteher is it possible to live with him? Is he capable of that? Is he capable of that with you?
To be continued with the female colour. Stay tuned!
As always, I’m curious about your opinion. Comments are welcome!
